Adatkezelési Szabályzat

 

 

 

 

 

Cégnév:	Apriori Cultura Nonprofit Zrt.
Székhely:	1054 Budapest, Zoltán utca 10.
Cégjegyzékszám:	01-10-141543
Képviselő:	dr. Pesti Ivett, vezérigazgató

(a továbbiakban: Társaság)

 

Jelen Adatkezelési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a Társaság adatkezelési tevékenységével összefüggő belső szabályait tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (2016. április 27.) számú rendeletének (általános adatvédelmi rendelet; a továbbiakban: Rendelet, vagy GDPR) való megfelelés céljából.

 

A Szabályzat megállapítása és módosítása az ügyvezető hatáskörébe tartozik, alkalmazása és betartása valamennyi munkavállaló, foglalkoztatott számára a kötelező.

 

Budapest, 2021.10.01

 

 

__________

Apriori Cultura Nonprofit Zrt.

(képv.: vezérigazgató)

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

I. FEJEZET – BEVEZETÉS

1. A Szabályzat célja
2. A Szabályzat hatálya
3. Fogalommeghatározások

 

II. FEJEZET – AZ ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

4. Az adatkezelési tevékenység végzésének alapvető szabálya
5. Az adatkezelési tevékenységek azonosítása és nyilvántartása
6. Személyes adatok kezelésének feltételei: az adatkezelés célja és jogalapja
7. Az érintett tájékoztatása
8. Adattárolási idők meghatározása
9. Az adatok pontosságának biztosítása
10. Az adatbiztonság feltételeinek megteremtése
11. Az érintett joggyakorlásának elősegítése
12. Adatkezelési incidensek jelentése
13. Eljárás 16. életévét be nem töltött kiskorú érintett esetén
14. Eljárás adatfeldolgozó igénybevétele esetén
15. Eljárás adatfeldolgozóként
16. Az adatkezelések felülvizsgálata

 

EGYES ADATKEZELÉSEK

 

III. FEJEZET – TAG, TULAJDONOS, TISZTSÉGVISELŐ ADATAINAK KEZELÉSE

1. Tagnyilvántartás működési és kapcsolattartási céljából
2. Tagnyilvántartás közhiteles nyilvántartásba való bejelentés céljából
3. Tisztségviselők adatainak kezelése működési és kapcsolattartási célból
4. Tisztségviselők adatainak kezelése közhiteles nyilvántartásba való bejelentés céljából

 

IV. FEJEZET – MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEK

1. Munkaügyi, személyzeti nyilvántartási célú adatkezelés
2. A munkavállalói alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos adatkezelés
3. Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok, önéletrajzok
4. Munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos adatkezelés
5. Munkavédelmi célú adatkezelés
6. A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszköz ellenőrzésével adatkezelés
7. Munkahelyi kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés 
8. A munkavállaló ittassága ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés
9. Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos adatkezelés

 

V. FEJEZET – SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

1. Ügyféladatok kezelése szerződés teljesítése, kapcsolattartás céljából
2. Jogi személy szerződő partnerek képviselői adatainak kezelése szerződés és kapcsolattartás
3. Szerződéses kapcsolattartók adatainak kezelése szerződés és kapcsolattartás céljából
4. Szolgáltatásokkal kapcsolatos adatkezelés
5. Direkt marketing tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés
6. Ajándéksorolás szervezésével kapcsolatos adatkezelés

 

VI.  FEJEZET – ÜGYVITELI CÉLÚ ADATKEZELÉSEK

1. Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából
2. Kifizetői adatkezelés
3. Pénzmosás elleni kötelezettségekkel kapcsolatos adatkezelés

 

VII. FEJEZET – ADATKEZELÉS AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSA ALAPJÁN

 

VIII. FEJEZET – AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

 

IX. FEJEZET – ADATBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

1. Fizikai védelmi intézkedések
2. Informatikai biztonsági intézkedések
3. Munkavégzésre vonatkozó alapvető biztonsági előírások

 

X. FEJEZET – ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE

1. Az adatvédelmi incidens fogalma
2. Az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó kockázat
3. Eljárási szabályok
4. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

 

XI. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

MELLÉKLETEK

 

számú Melléklet	TÁJÉKOZTATÁS a munkavállaló személyiségi jogai korlátozásáról és személyes adatai munkáltató általi kezeléséről
számú Melléklet	ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÁS természetes személlyel kötött szerződésekhez
számú Melléklet	ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÁS jogi személlyel kötött szerződésekhez a jogi személy képviseletét ellátó természetes személy, illetve a szerződő fél kapcsolattartói személyének adatainak kezeléséhez
számú Melléklet	ADATKÉRŐ LAP személyes adatok hozzájáruláson alapuló adatkezeléséhez
számú Melléklet	ÁLTALÁNOS ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
számú Melléklet	ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ az Adatkezelő internetes honlapon végzett adatkezelési tevékenységére vonatkozóan

 

 

 

I. FEJEZET

BEVEZETÉS

 

1. A Szabályzat célja

 

A Társaság adatkezelési tevékenységét – a megfelelő belső szabályok, technikai és szervezési intézkedések meghozatalával – úgy végzi, hogy az minden körülmények között megfelel a Rendelet, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek.

 

Jelen Szabályzat célja azon belső adatvédelmi szabályok megállapítása és intézkedések megalapozása, amelyek biztosítják, hogy a természetes személyek személyes adatainak kezelése során az Adatkezelő adatkezelési tevékenysége megfeleljen a Rendeletnek.

 

2. A Szabályzat hatálya

 

Jelen Szabályzat személyi hatálya természetes személyre vonatkozó személyes adatok Társaság általi kezelésére terjed ki (az egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő ügyfeleket, vevőket, szállítókat e szabályzat alkalmazásában természetes személynek kell tekinteni). Jelen Szabályzat személyi hatálya kiterjed az adatkezelő valamennyi foglalkoztatottjára. A foglalkoztatottak a személyes adatok kezelése körében kötelesek jelen Szabályzat rendelkezéseinek érvényt szerezni.

 

A Szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre vonatkozik, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat (GDPR (14) Preambulumbekezdés).

 

Jelen szabályzat tárgyi hatálya – összhangban a GDPR tárgyi hatályával – a személyes adatok Adatkezelő általi számítógépes (automatizált) kezelésére, nyilvántartásaira terjed ki. A személyes adatok Adatkezelő általi manuális kezelésére akkor terjed ki a GDPR, és jelen Szabályzat hatálya, ha a személyes adatokat az Adatkezelő nyilvántartási rendszerben tárolja vagy kívánja tárolni.

 

Olyan iratok, illetve iratok csoportjai, és azok borítóoldalai, amelyek nem rendszerezettek meghatározott szempontok szerint, nem tartoznak a GDPR és jelen Szabályzat hatálya alá. (GDPR (15) Preambulumbekezdés)

 

3. Fogalommeghatározások

 

Jelen Szabályzat alkalmazásában a fogalommeghatározásokat a Rendelet 4. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően a főbb fogalmak:

 

• adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

 

• adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

 

• az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

 

• adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

 

• adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

 

• álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

 

• címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

 

• érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

 

• harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

 

• nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

 

• profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

 

• személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

 

 

II. FEJEZET

AZ ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 

1. Az adatkezelési tevékenység alapvető szabálya

 

Az Adatkezelőnek és minden munkavállalójának, foglalkoztatottjának a személyes adatok kezelése során biztosítani kell a GDPR elvei és az érintett jogai érvényesülését.

 

2. Az adatkezelési tevékenységek azonosítása és nyilvántartása

 

Az Adatkezelőnél végzett minden adatkezelést az adatkezelési céllal kell meghatározni és nyilvántartani.

 

Minden egyes – céljával meghatározott – adatkezelés csak a megfelelő jogalap fennállása esetén végezhető.  A jogalapot mindig igazolni kell. E szabályzatban a továbbiakban „adatkezelés” alatt egy céljával meghatározott és megfelelő jogalappal rendelkező adatkezelés értendő.

 

Minden egyes – céljával azonosított – adatkezelést be kell vezetni az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásába. Az adatkezelés megkezdése előtt az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásában meg kell határozni az adatkezelés célját és jogalapját, a cél által meghatározott adatkört és az adatok tárolásának idejét, és ha lehetséges az adatbiztonsági intézkedéseket, továbbá a GDPR 30. cikkében előírtakat.

 

3. Belső nyilvántartások, adatbázisok vezetésének adatvédelmi szabályai

 

A személyes adatokat tartalmazó minden számítógépen, és papíralapon vezetett nyilvántartással szembeni követelmények a következők:

 

1. Az adatkezelés célja

• Minden egyes adatkezelési célnak meghatározottnak, egyértelműnek és jogszerűnek kell lennie.
• A személyes adatok nem kezelhetőek e célokkal össze nem egyeztethető módon (GDPR. 5. cikk (1) a)).

 

2. Az adatkezelés jogalapja

 

Annak érdekében, hogy a személyes adatok kezelése jogszerű legyen,

• annak az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy
• valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított

alappal kell rendelkeznie, ideértve az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségességét, az érintett által kötött esetleges szerződés teljesítését, illetve az érintett által kért, a szerződéskötést megelőzően megteendő lépéseket

 

3. A kezelt adatok köre

• A nyilvántartásban kezelt, tárolt adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és az adatkezelésnek a szükségesre adatokra kell korlátozódnia.
• Az adatkezelés céljának teljesítéséhez nem szükséges, nem releváns adatokat a nyilvántartás nem tartalmazhat, ezeket törölni kell (GDPR. 5. cikk (1) c)).

 

4. A személyes adatok adatkezelésének esetei

• Az adatkezelőnek az adatkezeléshez igazolt jogalappal kell rendelkeznie, az adatkezelés jogalapját dokumentálni kell. Az Adatkezelő nyilvántartásába csak olyan személyes adat vehető fel, amelynek kezelésére az adatkezelő igazolt jogalappal rendelkezik.
• Ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.
• Az adatkezelésről és a jogairól az érintett személyt írásban tájékoztatni kell. Ha az Adatkezelő a személyes adatokat az érintettől személyesen kéri, ezt a tájékoztatást az adatfelvételkor kell megadni, és az ezt tartalmazó dokumentumot az érintettel aláíratni. Elektronikus adatkezelés esetén a tájékoztatás tudomásul vételét, hozzájárulás megadását naplózni kell. 
• Ha az Adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, akkor az érintettet utólag kell tájékoztatni az adatkezelésről és jogairól, a GDPR 14. cikke szerint.
• Az adatfelvételkor és a nyilvántartás vezetése során biztosítani kell a felvett és kezelt adatok pontosságát (GDPR. 5. cikk (1) a), 13-14. cikk).

 

5. Az adatkezelő által kezelt adatok tárolása, továbbítása

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen azok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve. A kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantáláshoz szükséges intézkedések lehetnek adott esetben:

• a személyes adatok álnevesítése és titkosítása;
• biztonsági mentések készítése;
• az adatkezelés biztonságának garantálására hozott technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelése, felmérése és értékelése;
• vírusvédelem, kibertámadások elleni védelem;
• munkavégzésre vonatkozó információbiztonsági követelményeket előírása és érvényesítése a foglalkoztatottakkal szemben;
• az informatikai eszközök, és papíralapú dokumentumok fizikai védelmére alkalmazott vagyonvédelmi intézkedések (GDPR. 5. cikk (1) f)).

 

6. A kezelt adatokhoz való hozzáférés

• Az adatkezelő részéről a számítógépes nyilvántartásokhoz való hozzáféréshez azonosítást és hitelesítést szükséges alkalmazni.
• Az adatkezelő részéről az informatikai rendszerében jogosultságkezelő rendszert szükséges alkalmazni.
• Az informatikai rendszerbe történő belépéseket és műveleteket naplózni kell. (GDPR. 5. cikk (1) f))

 

7. A személyes adat kezelésének időtartama

• Az adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé (GDPR. 5. cikk (1) e)). Ennek érdekében a nyilvántartott személyes adatok kezelhetőségét rendszeresen felül kell vizsgálni.
• A már nem kezelhető adatokat törölni kell.

 

4. Az érintett joggyakorlásának elősegítése

 

Az adatkezelés során elő kell segíteni az érintett jogainak a gyakorlását. Az érintetti kérelmeket 30 napon belül el kell intézni és meg kell válaszolni. Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

 

Az érintettel történő levelezést és ügyintézés dokumentációját írásban meg kell őrizni 5 évig.

 

Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

 

Az Adatkezelő az érintett jogaival kapcsolatos információkat és az adatvédelmi incidensről szóló tájékoztatást (Rendelt 15-22. és 34. cikk) és intézkedést díjmentesen biztosítja.  Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:

a) 5.000, -Ft összegű díjat számíthat fel, vagy

b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

 

A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az Adatkezelőt terheli.

 

Amennyiben az Adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

 

5. Adatkezelési incidensek jelentése

 

A munkavállaló köteles jelenteni a munkáltatói jogok gyakorlójának, ha adatvédelmi incidens, vagy arra utaló információ jutott a tudomására.

 

6. Eljárás 16. életévét be nem töltött kiskorú érintett esetén

 

A 16. életévét be nem töltött kiskorú érintettre vonatkozó adatkezeléshez – ha az hozzájáruláson alapul – be kell szerezni a törvényes képviselő belegyezését, és valamennyi jogcímű adatkezelés esetén a törvényes képviselő részére kell a tájékoztatásokat megadni.

 

7. Eljárás adatfeldolgozó igénybevétele esetén

 

Ha az Adatkezelő adatfeldolgozásnak minősülő szolgáltatást – pl. könyvelés, IT szolgáltatás, vagyonvédelem, rendezvényszervezés, futárszolgálat stb. – vesz igénybe, akkor a szerződés megkötésekor, jogviszony létrejöttekor a külső szolgáltatótól meg kell követelnie a GDPR-ban előírt garanciák teljesítését:

• írásbeli garanciavállalás a külső szolgáltató adatkezelése GDPR rendelkezéseinek való megfelelőségéről;
• a külső szolgáltató és munkavállalói által az általuk megismert személyes adatok kezelése körében tett titoktartási kötelezettségvállalása;
• külső szolgáltató alvállalkozót csak az adatkezelő engedélyével vehet igénybe, akinek meg kell felelnie az 1-2. pont rendelkezéseinek.

 

Ha a munkavállaló e feltételek hiányát észleli, köteles erről a munkahelyi vezetőjét tájékoztatni. 

 

8. Eljárás adatfeldolgozóként

 

Ha az Adatkezelő saját tevékenységi körében kezel más nevében (megbízása alapján) személyes adatokat – azaz ő maga minősül adatfeldolgozónak, az Adatkezelő biztosítja, hogy ilyen tevékenysége megfeleljen a GDPR adatfeldolgozóra előírt követelményeinek.

 

9. Az adatkezelések felülvizsgálata

 

Az egyes – adatkezelési tevékenységek nyilvántartásában feltüntetett – adatkezeléseket háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat keretében:

• aktualizálni kell az adatkezelésnek a GDPR-ral való összhangjára korábban tett technikai és szervezési intézkedéseket, figyelemmel az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményeire és a kockázatokra;
• felül kell vizsgálni a személyes adatok tárolásának időtartamát, a korlátozott tárolhatóság elve miatt már nem tárolható adatokat törölni kell;
• a felülvizsgálat elvégzését dokumentálni kell.

 

EGYES ADATKEZELÉSEK

 

III. FEJEZET

TAGOK, TULAJDONOSOK, TISZTSÉGVISELŐK ADATAINAK KEZELÉSE

 

1. Tagnyilvántartás működési és kapcsolattartási célból

 

Érintett	az Adatkezelő alapítói, tagjai, tulajdonosai
Az adatkezelés célja	a szervezeti működés biztosítása, jogok és kötelezettségek teljesítése, kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja	szerződés teljesítése
Címzett	ügyvezetők, tulajdonosok, tagok, a társaság adminisztrációs feladatokat ellátó munkavállalói
Az adattárolás időtartama	a jogállás megszűnéséig
Az érintett tájékoztatása	adatkezelésről és az érintett jogairól az érintetett az adatfelvételkor tájékoztatni kell

 

2. Tagnyilvántartás közhiteles nyilvántartásba való bejelentés céljából

 

Érintett	az Adatkezelő alapítói, tagjai, tulajdonosai
Az adatkezelés célja	cégjegyzékbe, bírósági és hatósági nyilvántartásokba bejelentendő adatok kezelésének célja a nyilvántartásba történő bejelentés
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	ügyvezetők, tulajdonosok, tagok, a társaság adminisztrációs feladatokat ellátó munkavállalói
Az adattárolás időtartama	a jogállás megszűnéséig
Az érintett tájékoztatása	adatkezelésről és az érintett jogairól az érintetett az adatfelvételkor tájékoztatni kell, az érintettek az Adatkezelési szabályzat VIII. Fejezetében feltüntetett jogokkal élhetnek

 

3. Tisztségviselők adatainak kezelése működési és kapcsolattartási célból

 

Érintett	vezető tisztségviselők, ügyvezető, testületi tagok, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló
Az adatkezelés célja	szervezeti működés biztosítása, tulajdonosi jogok gyakorlása, kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja	szerződés teljesítése
Címzett	ügyvezetők, tulajdonosok, tagok, a társaság adminisztrációs feladatokat ellátó munkavállalói
Az adattárolás időtartama	a jogállás megszűnéséig
Az érintett tájékoztatása	adatkezelésről és az érintett jogairól az érintetett az adatfelvételkor tájékoztatni kell

 

 

 

 

4. Tisztségviselők adatainak kezelése közhiteles nyilvántartásba való bejelentés céljából

 

Érintett	vezető tisztségviselők, ügyvezető, testületi tagok, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló
Az adatkezelés célja	cégjegyzékbe, bírósági és hatósági nyilvántartásokba bejelentendő adatok kezelésének célja a nyilvántartásba történő bejelentés
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	ügyvezetők, tulajdonosok, tagok, a társaság adminisztrációs feladatokat ellátó munkavállalói
Az adattárolás időtartama	a jogállás megszűnéséig
Az érintett tájékoztatása	adatkezelésről és az érintett jogairól az érintetett az adatfelvételkor tájékoztatni kell

 

 

IV. FEJEZET

MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSEK

 

1. Munkaügyi, személyzeti nyilvántartási célú adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	munkaviszony létesítése, munkaviszonyból származó jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése
Az adatkezelés jogalapja	munkáltatói jogos érdekek érvényesítése
Címzett	a munkáltató vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója, a Társaság munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói (a munkáltató gazdálkodó szervezet tulajdonosai részére csak a vezető állású munkavállalók személyes adatai továbbíthatók)
Az adattárolás időtartama	a munkaviszony megszűnését követő 3 év
Az érintett tájékoztatása	a munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a jelen szabályzat 1. számú melléklete szerinti Tájékoztató átadásával tájékoztatja a munkavállalót személyes adatainak kezeléséről és jogairól

A munkavállalóktól kizárólag olyan adatok kérhetők és vonatkozásukban kizárólag azon adatok vezethetőek be a munkáltató nyilvántartásába (valamint olyan munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok végezhetőek), amelyek:

1. munkaviszony létesítéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez, illetve a szociális-jóléti juttatások biztosításához szükségesek és a munkavállaló személyhez fűződő jogait nem sértik;
2. szükségesek a munkavállaló azonosításához, végzettsége igazolásához, szolgálati ideje megállapításához és a munkaviszony teljesítéséhez, és a munkáltató jogérvényesítéséhez.

 

2. A munkavállalói alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	munkaköri, szakmai alkalmasság fennállásának megállapítása munkaviszony létesítése, fenntartása, munkakör betöltése céljából
Az adatkezelés jogalapja	munkáltatói jogos érdekeinek érvényesítése
Címzett	a vizsgálat eredményt a vizsgált munkavállalók, illetve a vizsgálatot végző szakember ismerhetik meg – a munkáltató csak azt az információt kaphatja meg, hogy a vizsgált személy a munkára alkalmas-e vagy sem, illetve milyen feltételek biztosítandók ehhez – a vizsgálat részleteit, illetve annak teljes dokumentációját azonban a munkáltató nem ismerheti meg
Az adattárolás időtartama	a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezéséig, vagy a munkaviszony megszűnését követő 1 évig
Az érintett tájékoztatása	a munkáltató az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatja az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól.

 

A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

 

A munkaalkalmasságra, felkészültségre irányuló tesztlapok a munkáltató mind a munkaviszony létesítése előtt, mind pedig a munkaviszony fennállása alatt kitöltetheti a munkavállalókkal.

 

Az egyértelműen munkaviszonnyal kapcsolatos, a munkafolyamatok hatékonyabb ellátása, megszervezése érdekében csak akkor tölthető ki a munkavállalók nagyobb csoportjával pszichológiai, vagy személyiségjegyek kutatására alkalmas tesztlap, ha az elemzés során felszínre került adatok nem köthetők az egyes konkrét munkavállalókhoz, vagyis anonim módon történik az adatok feldolgozása.

 

3. Felvételre jelentkező munkavállalók adatainak kezelése, pályázatok, önéletrajzok

 

Érintett	jelentkező
Az adatkezelés célja	jelentkezés, pályázat elbírálása, a kiválasztottal munkaszerződés kötése
Az adatkezelés jogalapja	szerződés teljesítése
Címzett	a Társaságnál munkáltatói jogok gyakorlására jogosult vezető, munkaügyi feladatokat ellátó munkavállalók
Az adattárolás időtartama	a jelentkezés, pályázat elbírálásáig (törölni kell annak adatait, aki jelentkezését, pályázatát visszavonta)
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, illetve arról is, ha a munkáltató nem őt választotta a jelentkezők közül

 

A munkáltató csak az érintett kifejezett, egyértelmű és önkéntes hozzájárulása alapján őrizheti meg a pályázatokat, feltéve, ha azok megőrzésére a jogszabályokkal összhangban álló adatkezelési célja elérése érdekében szükség van. E hozzájárulást a felvételi eljárás lezárását követően kell kérni a jelentkezőktől.

 

4. Munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	munkaügyi kapcsolatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása vagy kötelességének teljesítése cél
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	a munkáltató vezetője, munkaügyi kapcsolatban a munkáltatói oldalon részt vevő munkavállaló, a jogszerű adattovábbítás címzettje
Az adattárolás időtartama	a munkaviszony, az üzemi tanácsi megbízás, szakszervezeti tisztség megszűnését követő 3 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A munkáltató a munkaügyi kapcsolatokkal (Mt. Harmadik Rész) kapcsolatos jogainak gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából kezelheti a munkavállalói természetes azonosító adatait, továbbá a munkaügyi kapcsolatokban részt vevő képviselői, az üzemi tanács és a szakszervezet képviseletére jogosult tisztségviselő  természetes azonosító adatait, telefonszámát és e-mail címét.  Ebben a körben okirat bemutatását követelheti.

 

5. Munkavédelmi célú adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	a jogszabályban meghatározott munkavédelmi feladat, kötelezettség teljesítése
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	a munkáltató vezetője, a munkahelyi vezető, munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló, munkavédelmi oktató, foglalkozásegészségügyi orvos
Az adattárolás időtartama	3 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell adatkezeléssel kapcsolatos jogairól.

 

Az adatkezelés kötelező jellegű. A munkáltató különösen az alábbi munkavédelmi tevékenységek körében kezeli a munkavállaló személyes adatait:

1. Munkavédelmi oktatás (Mvt. 55.§): az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni (címzettek: a munkáltató vezetője, a munkahelyi vezető, munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló, munkavédelmi oktató);
2. Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása (Mvt. 58 - 63. §) (címzettek: munkáltató vezetője, munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló, foglalkozásegészségügyi orvos);
3. Munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása (Mvt. V. fejezet) (címzettek: a munkáltató vezetője, a munkahelyi vezető, munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló, munkavédelmi oktató).

 

A munkavédelemmel kapcsolatos minden eljárás során az adatok (személyes, különleges és közérdekű adatok, minősített adat, üzemi és üzleti titkok) védelmét a vonatkozó jogszabályok szerint kell biztosítani. Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára – az Mvt.  83/B. §-ban megállapított kivétellel – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók (Mvt. 7.§).   

 

6. A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszköz ellenőrzésével végzett adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	adatbiztonságra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés
Az adatkezelés jogalapja	a munkáltató jogos érdeke
Címzett	munkavállaló munkahelyi vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója
Az adattárolás időtartama	3 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert, ideértve a munkavállaló e-mail fiókját is (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

 

A számítástechnikai eszköz ellenőrzésével kapcsolatos szabályok:

1. a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba betekinthet (az ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül e korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat);
2. a munkáltató a számítástechnikai eszközön tárolt adatokat az ellenőrzés során olyan mértékben ismerheti meg, amely ahhoz szükséges, hogy megállapítsa, az adat magáncélú (nem személyes célú tartalmakat a munkáltató korlátozás nélkül vizsgálhat);
3. amennyiben az ellenőrzés körülményei nem zárják ki ennek lehetőségét, biztosítani kell, hogy a munkavállaló jelen lehessen az ellenőrzés során;
4. az ellenőrzés előtt tájékoztatni kell a munkavállalót az ellenőrzésre okot adó munkáltatói érdekről, a munkáltató részéről az ellenőrzést végző személyéről, az ellenőrzésre vonatkozó szabályokról (fokozatosság elvének betartása), az eljárás menetéről, a munkavállaló jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről az ellenőrzéssel együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban;
5. elsődlegesen cím és tárgyadatok alapján kell megállapítani, hogy a tartalom a munkavállaló munkaköri feladatával kapcsolatos, és nem személyes célú.

 

7. Munkahelyi kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	emberi élet, testi épség, személyi szabadság, az üzleti titok védelme és a vagyonvédelem
Az adatkezelés jogalapja	a munkáltató jogos érdeke
Címzett	munkavállaló munkahelyi vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója, adatfeldolgozóként a rendszer kezelője
Az adattárolás időtartama	A rögzített felvételeket felhasználás hiányában maximum 3 (három) munkanapig őrizhetők  meg, ezt követően törölni kell. Felhasználásnak az minősül, ha a rögzített kép-, hang-, vagy kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot bírósági vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként kívánják felhasználni.
Az adattárolás helye	a munkáltató székhelye / telephelye
Az érintett tájékoztatása	az érintettet a munkaszerződés megkötésekor tájékoztatni kell adatkezelési jogairól; a munkahelyi kamerás megfigyelés alkalmazását figyelmeztető táblával kell jelezni.

 

A munkáltató a figyelmeztető táblával jelzett munkavégzési helyen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság, az üzleti titok védelme és a vagyonvédelem  céljából  elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz, amely közvetlen megfigyelést vagy kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést és tárolást is lehetővé tesz. Személyes adatnak tekinthető az érintett magatartása is, amit a kamera rögzít.

 

A személyiség jog korlátozásának arányosságát biztosítják az alábbi előírások, amelyeket a munkahelyi kamerás megfigyelés alkalmazása során be kell tartani:

1. Nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, illemhelyiségekben. Ha a munkahely területén jogszerűen senki sem tartózkodhat - így különösen munkaidőn kívül vagy a munkaszüneti napokon - akkor a munkahely teljes területe (így például az öltözők, illemhelyek, munkaközi szünetre kijelölt helyiségek) megfigyelhető.
2. Nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységét figyeli meg.
3. Nem lehet olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.
4. A kamera látószöge a céljával összhangban álló területre irányulhat. 

 

Adatbiztonsági intézkedések:

1. A képfelvételek megtekintésére és visszanézésére szolgáló monitor úgy kell elhelyezni, hogy a képfelvételek sugárzása alatt azokat a jogosultsági körön  kívül más személy ne láthassa;
2. A megfigyelés és a tárolt képfelvételek visszanézése kizárólag a jogsértő cselekmények kiszűrése, az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedések kezdeményezése céljából végezhető;
3. A kamerák által sugárzott képekről a központi felvevő egységen kívül más eszközzel felvételt készíteni nem lehet;
4. A felvétel hordozó eszközeit elzárt helyen kell tárolni;
5. A tárolt képfelvételekhez hozzáférés csak biztonságos módon, és akként történhet, hogy az adatkezelő személye azonosítható legyen;
6. A tárolt képfelvételek visszanézését és a képfelvételekről készített mentést dokumentálni kell;
7. A jogosultság indokának megszűnése esetén a tárolt képfelvételekhez a hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni;
8. A rögzítő készülékben elkülönített merevlemezről fut az operációs rendszer és a rögzítésre került felvételek. A felvételekről külön biztonsági másolat nem készül;
1. Jogsértő cselekmény észlelését követően a cselekményről készült felvétel tarolása és a szükséges hatósági eljárás haladéktalanul kezdeményezése felől intézkedni kell, egyben tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

 

Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel  adatának rögzítése érinti, a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel rögzítésétől számított három munkanapon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

 

8. A munkavállaló ittassága ellenőrzésével kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	a munkavégzésre képes állapot, az alkoholos befolyásoltság ellenőrzése, hátrányos jogkövetkemény alkalmazása, a munkaviszony megszüntetése, a megszüntető jognyilatkozat indoka valóságának és okszerűségének igazolása
Az adatkezelés jogalapja	a munkáltató jogos érdeke
Címzett	munkavállaló munkahelyi vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója
Az adattárolás időtartama	3 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A munkáltató jogosult a munkavégzésre képes állapot, az alkoholos befolyásoltság ellenőrzésére, alkoholszondával vagy vérvizsgálatra való kötelezéssel,  a munkavállaló pedig köteles a vizsgálatnak alávetni magát, ennek megtagadása az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti,

 

A munkáltató jogos érdek jogcímén kezeli a munkavállaló ittassága ellenőrzésével kapcsolatos személyes adatokat. Az adatkezelés célja a munkára képes állapot megállapítása (Mt. 52. § (1) a) – b)), hátrányos jogkövetkemény alkalmazása (Mt. 56. §) a munkaviszony megszüntetése, a megszüntető jognyilatkozat indoka valóságának és okszerűségének igazolása  (Mt. 64. §).

 

9. Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	munkavállaló
Az adatkezelés célja	hátrányos jogkövetkemények alkalmazása
Az adatkezelés jogalapja	a munkáltató jogos érdeke
Címzett	munkavállaló munkahelyi vezetője, vagy a munkáltatói jogok gyakorlója
Az adattárolás időtartama	3 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A munkáltató hátrányos jogkövetkemények alkalmazása céljából kezeli az eljárásban (Mt. 56. §) részt vevő munkavállaló azonosítására szolgáló természetes személyazonosító adatokat, továbbá a tényállás tisztázásához, valamint az eljárás megindítását megalapozó körülmények vizsgálatához szükséges személyes adatokat.

 

 

 

 

 

V. FEJEZET

SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATKEZELÉSEK

 

1. Ügyféladatok kezelése szerződés teljesítése, kapcsolattartás céljából

 

Érintett	az adatkezelővel vevőként, szállítóként, vagy egyéb minőségben szerződött természetes személy
Az adatkezelés célja	szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény, szerződéshez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása, kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja	szerződés teljesítése
Címzett	az Adatkezelő ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói
Az adattárolás időtartama	a szerződés megszűnését követő 5 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti Tájékoztató átadásával

 

Az Adatkezelő szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény, szerződéshez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása céljából kezeli a vele vevőként, szállítóként szerződött természetes személy szerződésben meghatározott személyes adatait.

 

2. Jogi személy szerződő partnerek képviselői adatainak kezelése szerződés és kapcsolattartás

 

Érintett	az Adatkezelő a vele szerződő jogi személy képviseletében eljáró – a szerződést aláíró – természetes személy
Az adatkezelés célja	szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja	jogos érdek
Címzett	az Adatkezelő ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói
Az adattárolás időtartama	a szerződés megszűnését követő 5 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól a jelen szabályzat 3. számú melléklete szerinti Tájékoztató átadásával

 

Az Adatkezelő a vele szerződő jogi személy képviseletében eljáró – a szerződést aláíró – természetes személy szerződésben megadott személyes adatait, továbbá lakcímét, e-mail címét és telefonszámát, online azonosítóját a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, kapcsolattartás céljából eredő jogos érdek jogcímén kezeli.

 

3. Szerződéses kapcsolattartók adatainak kezelése szerződés és kapcsolattartás céljából

 

Érintett	az Adatkezelő a vele szerződő jogi személy által kapcsolattartóként megjelölt természetes személy
Az adatkezelés célja	szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, kapcsolattartás
Az adatkezelés jogalapja	jogos érdek
Címzett	az Adatkezelő ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói
Az adattárolás időtartama	a szerződés / kapcsolattartói minőség megszűnését követő 5 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól (alapul véve a 3. sz. mellékletet)

 

A Társaság a vele kötött szerződésben kapcsolatartóként megjelölt – nem aláíró – természetes személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, online azonosítóját kapcsolattartás, szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából jogos érdek jogcímén kezeli. Az e pontban foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a felek között nem jött létre írásba foglalt szerződés, de a jogviszonyban kapcsolattartás, vagy a szerződési jogok és kötelezettségek gyakorlása során a partner által megnevezett, kijelölt, delegált más személyek is eljárnak.

 

4. Szolgáltatásokkal kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	megrendelő, vevő természetes személy
Az adatkezelés célja	az igényelt szolgáltatás teljesítése az érintett részére
Az adatkezelés jogalapja	az érintett hozzájárulása
Címzett	ügyvezető, ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállaló, kapcsolattartó, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállaló és adatfeldolgozó
Az adattárolás időtartama	a kapcsolódó szerződés megszűnését követő 5 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A Társaság az értékesítési, szolgáltatásnyújtási tevékenységéhez kapcsolódóan egyes külön szolgáltatásokat nyújthat a megrendelő, vevő részére. Az adatkezelés célja az igényelt szolgáltatás teljesítése az érintett részére.

 

5. Direkt marketing tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés

 

Érintett	a direkt marketing tevékenység címzettje: megrendelő, vevő természetes személy
Az adatkezelés célja	direkt marketing tevékenység folytatása, azaz reklámkiadványok, hírlevelek, aktuális ajánlatok nyomtatott (postai) vagy elektronikus formában (e-mail) történő rendszeres vagy időszakonkénti megküldése a regisztrációkor megadott elérhetőségekre
Az adatkezelés jogalapja	az adatkezelő jogos érdeke
Címzett	az Adatkezelő ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, adatfeldolgozóként  a Társaság IT szolgáltatója szerverszolgáltatást végző munkavállalói, postai kézbesítés esetén a Posta munkavállalói
Az adattárolás időtartama	3 év, vagy az érintett tiltakozásáig
Az érintett tájékoztatása	az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell adatkezelési jogairól

 

Ezen pont rendelkezéseit akkor kell  alkalmazni, ha az Adatkezelő direkt marketing tevékenységet és ahhoz kapcsolódó adatkezelést végez.

 

6. Ajándéksorolás szervezésével kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	az önkéntes résztvevő
Az adatkezelés célja	nyereményjáték nyertesének megállapítása, értesítése, a nyeremény átadása, megküldése (a nyereményhez fűződő közterhek vonatkozásában az adatkezelés célja a közterhek teljesítése)
Az adatkezelés jogalapja	az érintett hozzájárulása (a nyereményhez fűződő közterhek vonatkozásában az adatkezelés jogalapja jogi kötelezettség teljesítése)
Címzett	az Adatkezelő ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, adatfeldolgozóként az IT szolgáltató, szerverszolgáltatást, könyvvitelt végző munkavállalói, futárszolgálat munkavállalói
Az adattárolás időtartama	az ajándéksorolás  végelszámolásáig, nyertes adatai esetén 8 év a számviteli iratok megőrzése céljából
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

Ezen pont rendelkezéseit akkor kell  alkalmazni, ha az Adatkezelő direkt marketing tevékenységet és ahhoz kapcsolódó adatkezelést végez.

 

Ajándéksorolás szervezése esetén az Adatkezelő az érintett  hozzájárulása alapján kezelheti az érintett természetes személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, online azonosítóját, adóazonosító jelét. A játékban való részvétel önkéntes.

 

 

 

VI. FEJEZET

ÜGYVITELI CÉLÚ ADATKEZELÉSEK

 

1. Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából

 

Érintett	megrendelő, vevő, szállító természetes személy
Az adatkezelés célja	törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás)
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	adózással, könyvvitellel, bérszámfejtéssel kapcsolatos, illetve társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói
Az adattárolás időtartama	a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli a vevőként, szállítóként vele üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott adatait.

 

A kezelt adatok:

1. az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. törvény 169. §, és 202. §-a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz;
2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 167. §-a alapján: név, cím, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján: vállalkozói igazolvány száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.

 

2. Kifizetői adatkezelés

 

Érintett	munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők
Az adatkezelés célja	törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó-, adóelőleg, járulékok megállapítása, bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés)
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	adózási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási (kifizetői) feladatokat ellátó munkavállalók és adatfeldolgozók
Az adattárolás időtartama	a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó-, adóelőleg, járulékok megállapítása, bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés) céljából kezeli azon érintettek – munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők – adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői kapcsolatban áll.

 

A kezelt adatok körét az Art. 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből: a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát, a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). Amennyiben az adótörvények ehhez jogkövetkezményt fűznek, a Társaság kezelheti a munkavállalók egészségügyi és szakszervezeti tagságra vonatkozó adatait adó és járulékkötelezettségek teljesítése (bérszámfejtés, társadalombiztosítási ügyintézés) céljából.

 

3. Pénzmosás elleni kötelezettségekkel kapcsolatos adatkezelés

 

Érintett	ügyfelek, ezek képviselői, tényleges tulajdonosai
Az adatkezelés célja	pénzmosás / terrorizmus finanszírozása elleni kötelezettségek és korlátozó intézkedések teljesítése
Az adatkezelés jogalapja	jogi kötelezettség teljesítése
Címzett	a Társaság ügyfélkiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, a Társaság vezetője és a Társaság Pmt. szerinti kijelölt személye
Az adattárolás időtartama	az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 év
Az érintett tájékoztatása	az érintettet az adatfelvételkor tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól

 

Ezen pont szabályait kell alkalmazni, ha az Adatkezelő pénzmosás / terrorizmus finanszírozása elleni kötelezettségek és korlátozó intézkedések teljesítése céljából végez adatkezelést. Ezesteben ezt az adatkezelést fel kell tüntetni az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásában.

 

Az Adatkezelő jogi kötelezettség teljesítése jogcímén, pénzmosás és terrorizmus-finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából kezeli ügyfelei, ezek képviselői, és a tényleges tulajdonosoknak a Pmt.-ben meghatározott adatait.

 

 

VII. FEJEZET

ADATKEZELÉS AZ ÉRINTETT HOZZÁJÁRULÁSA ALAPJÁN

 

1. Az érintett hozzájárulása

 

Ha az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, az adatfelvételkor tájékoztatni az adatkezelés céljáról jogalapjáról, és az érintetti jogokról. A hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén az érintett hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez az 4. számú melléklet szerinti adatkérő lapon kell kérni az 5. számú melléklet szerinti Általános Adatkezelési tájékoztató egyidejű rendelkezésre bocsátásával / egyéb módon való elérhetőségének biztosításával, melyre az Adatkezelő az érintett figyelmét külön felhívja.

 

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például

• írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett –, vagy szóbeli nyilatkozattal;
• internetes honlap megtekintése során egy erre vonatkozó négyzet bejelölésével;
• az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállítások végrehajtásával;
• egyéb olyan nyilatkozat tételével vagy cselekedettel, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi

önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személyt érintő személyes adatok kezeléséhez. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

 

A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.

 

Különösen a más ügyben tett írásbeli nyilatkozattal összefüggésben garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mértékben tette.

 

Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával.

 

2. A hozzájárulás alapján végezhető adatkezelési tevékenység

 

Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.

 

Ha az érintett a hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.

 

3. Korlátozások

 

Nem lehet szerződés megkötésének, teljesítésének feltételeként előírni a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadását, ha a hozzájárulás nem szükséges a szerződés teljesítéséhez.

 

 

4. A hozzájárulás visszavonása

 

Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

 

A visszavonásához való jog nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét.

 

 

VIII. FEJEZET

AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI

 

1. Összefoglaló tájékoztatás az érintett jogairól

 

Jelen pont – az áttekinthetőség és átláthatóság érdekében – röviden összefoglalja az érintett alább felsorolt jogait:

1. Előzetes tájékozódáshoz való jog
2. Az érintett hozzáférési joga
3. A helyesbítéshez való jog
4. A törléshez való jog
5. Az adatkezelés korlátozásához való jog
6. Helyesbítéséhez, törléséhez, az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség
7. Az adathordozhatósághoz való jog
8. A tiltakozáshoz való jog
1. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást
10. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
11. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)
50. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog
1000. Az adatkezelővel, adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

 

A fent felsorolt érintetti jogok részletes tartalma a következő:

 

1. Előzetes tájékozódáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően, az adatok megszerzésével egyidejűleg tájékoztatást kapjon (Rendelet 13-14. cikk).

 

• az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
• az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
• a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
• a fél jogos érdekeinek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
• az érintett személyes adatok kategóriái (amennyiben a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg);
• adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
• adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás;

(a következő releváns kiegészítő információkról is tájékoztatni kell az érintettet:)

• a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
• az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
• az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
• arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
• a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e (amennyiben a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg); 
• az automatizált döntéshozatal (Rendelet 22. cikk) ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

 

Amennyiben a személyes adatokat nem az érintettől szerzik meg, tájékoztatást a személyes adatok megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül, vagy ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor kell teljesíteni.

 

Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a releváns kiegészítő információról.

 

A jelen pont szerinti tájékoztatási kötelezettség nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal, vagy – amennyiben a személyes adatokat nem az érintettől szerzik be – abban az esetben, ha az információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó jogszabály, vagy a személyes adatoknak jogszabályban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján bizalmasnak kell maradnia.

 

2. Az érintett hozzáférési joga

Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a Rendeletben meghatározott kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon (Rendelet 15. cikk):

• az adatkezelés céljai;
• az érintett személyes adatok kategóriái;
• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
• az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
• a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
• az automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

 

Az adatkezelő az érintett kérésére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja.

 

 

3. A helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését (Rendelet 16. cikk).

 

4. A törléshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha a Rendeltben meghatározott indokok valamelyike fennáll (Rendelet 17. cikk):

• a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
• az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;
• az érintett a H) pont alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;
• a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
• a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
• a személyes adatok gyűjtésére a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

 

Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és a fentiek értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

 

A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

1. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
2. az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
3. a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
4. a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
5. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a Rendelet 17. cikke tartalmazza.

 

5. Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha a rendeltben meghatározott feltételek teljesülnek (Rendelet 18. cikk):

• az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
• az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
• az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
• az érintett a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

 

Ha az adatkezelés a fentiek alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

 

6. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről (Rendelet 19. cikk).

 

7. Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy az alábbi feltételek fennállása esetén a rá vonatkozó, általa egy Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik Adatkezelőnek továbbítsa (kérje a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását) anélkül, hogy ezt akadályozná az az Adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta (Rendelet 20. cikk):

• az adatkezelés meghatározott hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és
• az adatkezelés automatizált módon történik.

 

8. A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének e) pontján (az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges) vagy f) pontján (az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükség) alapuló kezelése ellen (Rendelet 21. cikk).

 

Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

 

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

 

1. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket:

1. az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
2. az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
3. az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Az érintettet nem kell az tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

1. az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
2. az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
3. a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.

 

A további szabályokat a Rendelet 34. cikke tartalmazza.

 

10. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené (Rendelet 22. cikk).

 

A jelen pontban foglaltak nem lehet alkalmazni, ha a Rendelet 22. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, azonban ebben az esetben is meg kell tenni az azonos cikk (3) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.

 

11. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a Rendeletet (Rendelet 77. cikk).

 

50. A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

Minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, vagy ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről (Rendelet 78. cikk).

 

1000. Az adatkezelővel, adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

Minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait (Rendelet 79. cikk).

 

Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve.

 

2. Elérhetőségek

 

Adatkezelő – panasz, észrevétel, kérelem, bármely jognyilatkozat esetén
Cégnév:	Apriori Cultura Nonprofit Zrt.
Székhely:	1054 Budapest, Zoltán utca 10.
Cégjegyzékszám:	01-10-141543
Adószám:	27432244-2-41
Képviselő:	dr. Pesti Ivett, vezérigazgató
Telefonszám:	06 70 425 6167
E-mail:	titkarsag@scruton.hu

 

Felügyeleti Hatóság – K) pont esetén
Név:	Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Székhely:	1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.
Postafiók:	1363 Budapest, Pf. 9.
Telefonszám:	+36 (1) 391-1400
E-mail:	ugyfelszolgalat@naih.hu
Honlap:	https://www.naih.hu/

 

Illetékes bíróság az Adatkezelővel szembeni bírósági jogorvoslat esetén – m) pont
Illetékes bíróság:	az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja
	https://birosag.hu/torvenyszekek https://birosag.hu/birosag-kereso

 

Illetékes bíróság a Felügyeleti Hatósággal szembeni bírósági jogorvoslat esetén – L) pont
Illetékes bíróság:	az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék, vagy a Hatóság székhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszék előtt is megindíthatja
	https://birosag.hu/torvenyszekek https://birosag.hu/birosag-kereso

 

 

IX. FEJEZET

ADATBIZONSÁGI INTÉZKEDÉSEK

 

Az Adatkezelő az adatbiztonságot garantálása érdekében a következő technikai és szervezési intézkedéseket hozza.

 

1. Fizikai védelmi intézkedések

 

Védendő helyiségnek kell tekinteni minden helyiséget, ahol számítástechnikai eszközöket, papíralapú dokumentumokat tartanak, tárolnak. A védendő helyiségeket el kell látni:

1. a mechanikai védelemmel: a bejárati ajtókat biztonsági zárral, szükség esetén fémráccsal, a földszinti helyiségek ablakait betekintés és behatolás ellen védő biztonsági fóliával, vagy fémráccsal, a belső ajtókat, szekrényeket, fiókokat biztonsági zárral,
2. betöréses lopás- és rablás jelzésére alkalmas elektronikus vagyonvédelmi jelzőrendszerrel,
3. tűzjelző berendezéssel és poroltóval, az épületet villámhárítóval.

 

2. Informatikai biztonsági intézkedések

 

Az Adatkezelő számítógépe rendszerét a következő eljárásokkal, alkalmazásokkal kell védeni:

 

1. Azonosítási kötelezettség előírása: az informatikai rendszerhez és egyes elemeihez való hozzáférés feltétele a felhasználó megbízható azonosítása. Az azonosítás a személyes használatra kiadott egyedi felhasználói névvel és ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történhet.
2. Jogosultságkezelés: az informatikai rendszeren és elemein jogosultságkezelő rendszert kell alkalmazni, amely az azonosított felhasználónak a számára engedélyezett alkalmazások és adatok elérését és műveletek elvégzését teszi lehetővé, ezzel technikailag is megakadályozva az eszközhöz, programhoz, adathoz való jogosulatlan hozzáférést.
3. Naplózási rendszer kialakítása, működtetése: az informatikai rendszernek naplóznia kell a felhasználói tevékenységet. A biztonsági eseményekről automatikus figyelmeztetéseket kell generálni.
4. A szoftverekre vonatkozó szabályok: az adatkezelőnél csak jogtiszta – vásárolt, vagy üzleti használatra is ingyenes – szoftverek használhatók. Szoftvert kizárólag a rendszergazda telepíthet.
5. Vírusvédelem és mentesítés: az Adatkezelő informatikai rendszerét annak belépési és kilépési pontjain védeni kell a kártékony kódok, vírusok ellen, azokat fel kell deríti és meg kell semmisíteni.
6. Biztonsági mentés és helyreállítás: a biztonsági mentés célja az információ és az adatfeldolgozó szoftverek épségének és rendelkezésre állásának biztosítása. Minden elektronikusan tárolt adatról, állományról, dokumentumról biztonsági mentést kell készíteni. A mentés gyakorisága az adatok fontosságától és keletkezésük gyakoriságától függően határozandó meg. A központi adatmentést legalább havi rendszerességgel el kell végezni. Minden nagyobb beavatkozás, változás előtt teljes biztonsági mentést kell készíteni a rendszerről. A mentéseket tartalmazó adathordozón – ha ilyen eszközre történik e mentés – fel kell tüntetni a mentett rendszer nevét, az érintett adatkört, és a mentés idejét. Az archivált adatok és a biztonsági mentések egy példányát biztonságos körülmények között, fizikailag elkülönített helyen kell tárolni. A biztonsági mentéseket 1 évig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan meg kell őrizni. (Ha a biztonsági mentésen olyan adat, információ dokumentum található, amelynek őrzési, tárolási idejét jogszabály határozza meg, a biztonsági mentést a jogszabályban írt határidőig kell megőrizni. Havonta ellenőrizni kell, hogy a biztonsági mentésből helyreállíthatók-e az adatok, illetve a rendszer.)
7. Mobil adathordozók védelme: csak az Adatkezelőnél nyilvántartásba vett, vagy engedélyedzett adathordozók használhatók.  Tilos olyan adathordozó használata, amelynek tulajdonosa nem azonosítható. A kivitt adathordozón csak hozzáférés-védelemmel ellátva tárolhatók adatok. Az adathordozót a helyreállíthatatlanságot biztosító törlési technikákkal és eljárásokkal (mélytörlés) kell törölni leselejtezés, vagy a szervezeti ellenőrzés megszűnte előtt.
8. Elektronikus levelezés, e-mail fiók, adattovábbítás védelme: csak olyan levelezőrendszer használható, amelynél biztosított a rendszer és azok elemei, különösen a szerverek fizikai és logikai védelme, a kéretlen és kártékony kódot tartalmazó elektronikus levelek kiszűrése és blokkolása. Lehetőség szerint személyes adatokat elektronikus levelezésben titkosítottan kell továbbítani.

 

3. Munkavégzésre vonatkozó alapvető biztonsági előírások

 

A munkavállaló kötelessége az információbiztonság területén az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, és az információs rendszert és elemeit az információbiztonsági tudatosság szem előtt tartásával használni. 

 

A munkavállaló bármely személyes adatot kizárólag a munkáltató utasításának megfelelően kezelhet, kivéve, ha az ettől való eltérésre jogszabály kötelezi.

 

A személyes adatokat kezelő munkavállaló köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, amelyet a jogviszonya megszűnését követően is köteles betartani.

 

A munkavállaló a munkavégzés folyamatában, a munkaköri feladatai teljesítése során köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt adatokat jogosulatlan személyek sem élőszóban, sem írásban sem más módon ne ismerhessék meg.

 

 

X. FEJEZET

ADATVÉDELMI INCIDENSEK KEZELÉSE

 

1. Az adatvédelmi incidens fogalma

 

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

 

(A leggyakoribb jelentett incidensek lehetnek például: a laptop vagy mobil telefon elvesztése, személyes adatok nem biztonságos tárolása (pl. szemetesbe dobott fizetési papírok); adatok nem biztonságos továbbítása, ügyfél- és vevő- partnerlisták illetéktelen másolása, továbbítása, szerver elleni támadások, honlap feltörése.)

 

2. Az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó kockázat

 

Az adatvédelmi incidens kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, ha

• az adatkezelésből hátrányos megkülönböztetés;
• személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés;
• pénzügyi veszteség;
• a jó hírnév sérelme;
• a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülése;
• az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása;
• bármilyen egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat;
• az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat;
• nem rendelkezhetnek saját személyes adataik felett;
• olyan személyes adatok kezelése történik, amelyek faji vagy etnikai származásra, vagy politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak;
• a kezelt adatok genetikai adatok, egészségügyi adatok vagy a szexuális életre, büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve bűncselekményekre, vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkoznak;
• személyes jellemzők értékelésére, így különösen munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos jellemzők, gazdasági helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák vagy érdeklődési körök, megbízhatóság vagy viselkedés, tartózkodási hely vagy mozgás elemzésére vagy előrejelzésére kerül sor személyes profil létrehozása vagy felhasználása céljából;
• kiszolgáltatott személyek – különösen, ha gyermekek – személyes adatainak a kezelésére kerül sor;

az adatkezelés nagy mennyiségű személyes adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki. (GDPR 75. Preambulumbekezdés)

 

3. Eljárási szabályok

 

1. Belső eljárás

 

Az Adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások betartása a Társaság vezetőjének feladata.

 

Amennyiben a társaság ellenőrzésre jogosult munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst észlelnek, haladéktalanul értesíteniük kell a Társaság vezetőjét. A Társaság munkavállalói kötelesek jelenteni a Társaság vezetőjének, vagy a munkáltatói jogok gyakorlójának, ha adatvédelmi incidenst, vagy arra utaló eseményt észlelnek.

 

Adatvédelmi incidens bejelenthető a Társaság központi e-mail címén, telefonszámán, amelyen a munkavállalók, szerződő partnerek, érintettek jelenteni tudják az alapul szolgáló eseményeket, biztonsági gyengeségeket.

 

Adatvédelmi incidens bejelentése esetén a Társaság vezetője – az informatikai, pénzügyi és működési vezető bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az vizsgálni, azonosítani kell a bejelentés alapjául szolgáló tényeket, eseményeket. A vizsgálat során meg kell állapítani:

1. az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét;
2. az incidens ismert leírását, körülményeit, hatásait;
3. az incidens során feltehetőleg kompromittálódott adatok körét, számosságát;
4. a kompromittálódott adatokkal érintett személyek körét;
5. az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását;
6. a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések leírását.

 

Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az érintett rendszereket, személyeket, adatokat be kell határolni, el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

 

2. Hatósági eljárás

 

A személyes adatokat érintő adatvédelmi incidens esetén az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, a tudomásszerzéstől számított legkésőbb 72 órán belül bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.

 

A bejelentésben legalább:

1. ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
2. közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
3. ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
4. ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, a Társaság ügyvezetője indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.

 

4. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása

 

Az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

1. az érintett személyes adatok körét;
2. az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát;
3. az adatvédelmi incidens időpontját;
4. az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait;
5. az adatvédelmi incidens orvoslására megtett intézkedéseket;
6. az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

 

A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni. 

 

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A Szabályzat megállapítására és módosítására a Társaság ügyvezetője jogosult.

 

E Szabályzat – és mellékletei – rendelkezéseit meg kell ismertetni a Társaság valamennyi munkavállalójával (foglalkoztatottjával), és a munkavégzésre irányuló szerződésekben elő kell írni, hogy betartása és érvényesítése minden munkavállaló (foglalkoztatott) lényeges munkaköri kötelezettsége.